PS2 vs Xbox vs GameCube: A végső vásárlási útmutató a 6. generációhoz

A PS2 vs Xbox vs GameCube közötti választás jóval többről szól, mint a gyerekkori kedvenc játékaid felidézéséről; ki kell igazodnod az öregedő hardverek, a régiózárak és a modern kijelzőkkel való kompatibilitás világában is. Ebből az útmutatóból pontosan megtudhatod, melyik 6. generációs konzolokat érdemes megcéloznod, hogyan ismerheted fel a megbízható hardverrevíziókat, és milyen karbantartási lépések szükségesek a mai napig tartó zökkenőmentes működésükhöz. A 3D-s játékok világa rohamosan érett ebben a korszakban, ám maga a hardver mára több évtizedes, és különleges gondoskodást igényel.

Hardverrevíziók: PS2 vs Xbox vs GameCube

Amikor az európai és egyéb PAL régiós kínálatból válogatsz retro konzolok vásárlásakor, a választott hardverrevízió határozza meg, mennyi utólagos munkára lesz szükséged. A PlayStation 2 esetében például a kínálat alapvetően a vaskos „Fat” modellekre (SCPH-30000 és SCPH-50000 széria) és a későbbi „Slim” modellekre (SCPH-70000 és SCPH-90000 széria) oszlik. A Fat modell a bővítőhelyének köszönhetően ideális merevlemezes módosításokhoz, így teljesen kiváltható az optikai meghajtó. Ezzel szemben a Slim változat fantasztikusan kompakt, viszont hírhedt egy tervezési hibáról: a belső lézer szalagkábele hajlamos elengedni a ragasztást, felpúposodni, és tökéletes kör alakban végérvényesen megkarcolni a játéklemezeket.

Az eredeti Microsoft Xbox modellek az 1.0-s verziótól az 1.6b-ig terjednek, és a korai kiadások egy végzetes tervezési hibát hordoznak magukban. Az 1.0-tól 1.5-ig terjedő revíziók egy hibás aerogél órakondenzátort tartalmaznak, amely idővel korrozív savat szivárogtat az alaplapra, elmarva a vezetőpályákat és tönkretéve a konzolt, ha nem távolítják el időben. A későbbi 1.6-os modellek megoldották ezt a problémát, viszont minimális videó-enkóder inkompatibilitást vezettek be egy maroknyi játéknál.

A GameCube hardverrevíziók terén a Nintendo viszonylag egyszerűvé tette a dolgot, de egyetlen modell mindegyik felett áll. Mindenképpen a DOL-001 modellt kell keresned, amely könnyen felismerhető a hátlapon található Analogue AV és Digital AV csatlakozókról. A későbbi DOL-101 revízióból a Nintendo a gyártási költségek csökkentése érdekében csendben eltávolította a Digital AV portot, ami drasztikusan korlátozza a videókimeneti lehetőségeket.

A hardverformákon túl a PAL régiók a mai napig nyögik az 50 Hz-es televíziós szabvány történelmi örökségét. Mindhárom platformon rengeteg korai cím 50 Hz-es váltósoros (interlaced) képpel fut, ami hatalmas fekete sávokat eredményez a képernyő alján és tetején, ráadásul a játékmenet is nagyjából 17 százalékkal lassabb az NTSC megfelelőkhöz képest. A PAL PS2 vs GameCube összehasonlításakor vásárlás előtt érdemes ellenőrizni, hogy az adott játék támogatja-e a 60 Hz-es módot a beállítások menüben.

Videókimeneti lehetőségek modern kijelzőkhöz

Ezeknek a konzoloknak a modern lapostévékhez való csatlakoztatása jóval többet igényel egy egyszerű kompozit kábelnél, ha élvezhető képminőséget szeretnél. A GameCube esetében a rendkívül keresett DOL-001 modell itt mutatja meg igazi erejét. A Digital AV port támogatja a kiváló, azonnal használható plug-and-play HDMI-adaptereket, mint például a Carby vagy a Retro-Bit Prism. Ezek az eszközök közvetlenül a Nintendo hivatalos komponens kábeleihez tervezett digitális videojelet csapolják meg, kristálytiszta, lag-mentes 480p-s képet nyújtva a dobozból kivéve.

Az eredeti Xbox natívan támogatja a komponens kimenetet, ami óriási érv volt mellette a maga idejében. A szabványos PAL rendszerekben azonban a progresszív pásztázású felbontások (480p és 720p) le vannak tiltva a gyári menüben. Ezen nagyfelbontású módok feloldásához a konzol softmodolására és a belső videorégió PAL-ról NTSC-re történő átállítására van szükség. A feloldás után az Xbox a generáció egyik legélesebb képi megjelenítését produkálja.

A PlayStation 2 jelenti a legnagyobb kihívást a modern kijelzőkön. Bár a minőségi retro konzol komponens kábelek olcsók és könnyen beszerezhetők, a konzol belső videókimenete köztudottan lágy, kissé elmosódott. Ráadásul a PAL PS2 játékkönyvtár túlnyomó többsége 50i (váltósoros) videóra van zárva. A modern televíziók nehezen birkóznak meg ennek a jelnek a tiszta összefűzésével (deinterlacing), ami homályos, villódzó képet és észrevehető beviteli késést (input lag) eredményez. A legjobb eredmény eléréséhez a PS2 komponens kábeleit egy dedikált gaming felskálázón (pl. RetroTINK 5X vagy RetroTINK 4K) keresztül érdemes átvezetni, amely késleltetés nélkül, megfelelően kezeli a váltósoros jelet.

Optikai meghajtók és a karbantartás valósága

A gépek birtoklásának mai realitása, hogy az optikai meghajtóik sorra adják fel a szolgálatot. A Sony PS2 a KHS-400 sorozatú lézerekre támaszkodik, amelyek gyakran kiégnek vagy elállítódnak. Ahelyett, hogy végtelenül cserélgetnéd az olcsó utángyártott lézereket, a Free McBoot memóriakártyára történő telepítése a legjobb megőrzési módszer. Ez a megoldás lehetővé teszi a biztonsági mentések közvetlen betöltését belső SATA merevlemezről (Fat modelleknél) vagy SMB hálózati megosztáson keresztül (Slim modelleknél), teljesen megkerülve az optikai meghajtót.

A megfelelő eredeti Xbox karbantartás ugyanilyen kritikus, mivel a Thomson, Philips és Samsung által gyártott DVD-meghajtók mind riasztó ütemben mennek tönkre. Mivel az Xbox egy egyedi biztonsági kulccsal zárolja a merevlemezt az alaplaphoz, egy halott DVD-meghajtó esetén nem tudod egyszerűen elindítani a merevlemez cseréjéhez szükséges szoftvert. A konzol softmodolása, az EEPROM kulcs lementése és az ősi IDE merevlemez modern SATA meghajtóra való cseréje egy adapter segítségével elengedhetetlen lépés. Ezt még azelőtt érdemes elvégezni, hogy a lemezmeghajtó végleg feladná.

A Nintendo GameCube optikai meghajtói általában a legrobusztusabbak a trióból, köszönhetően az egyedi Matsushita leolvasó kiváló építési minőségének. Idővel azonban ezek az öregedő lézerek is nehezen olvashatják a lemezeket, különösen azokat, amelyek a mini-DVD mindkét rétegét kihasználják. Ez általában az optikai meghajtó paneljén lévő potenciométer egyszerű beállításával orvosolható: az elektromos ellenállás enyhe csökkentésével a lézer némi extra teljesítményt kap.