Hogyan hat az összeomlás a második generációs PAL gyűjtésre ma?

Az észak-amerikai összeomlás utóhatásai ma is erősen meghatározzák a PAL régiós retrojáték-gyűjtés világát. Mivel rengeteg amerikai fejlesztő ment csődbe az 1983-as és 1984-es válság idején, soha nem maradt idejük vagy tőkéjük arra, hogy utolsó játékaikat lokalizálják az európai piacra. Emiatt a válság előtti, kései kiadású címek kifejezetten ritkák a PAL régiókban, így a teljes kollekcióra (full set) törekvő európai gyűjtők körében rendkívül keresettek.

A gyűjtőknek tisztában kell lenniük az Atari 2600 PAL különbségeivel is, amikor a hiányzó darabokat importtal pótolják. Ha egy olcsóbb amerikai NTSC kazettát vásárolsz, hogy azt egy módosítatlan európai CRT tévén játszd le, komoly technikai problémákba ütközöl. A televíziók eltérő képfrissítési frekvenciája és színkódolása miatt a játék gyakran hibás színekkel jelenik meg, fekete-fehérben fut, vagy a kép folyamatosan függőlegesen ugrál, csíkozódik.

Emellett a vásárlóknak óvatosnak kell lenniük az ebből a korszakból származó „PAL-optimalizált” játékokkal is. Mivel az európai PAL tévészabvány 50 Hz-en fut az amerikai NTSC 60 Hz-es szabványához képest, a túlélő stúdiók sok korai játékot rosszul konvertáltak át. Ezek az optimalizálatlan PAL átiratok 17 százalékkal lassabban futnak, mint az eredeti NTSC verziók, és a képarányuk is gyakran összenyomott, nagy fekete sávokkal a képernyő alsó és felső részén. Mindig javasoljuk, hogy tájékozódj az adott játék PAL konverziójának minőségéről, mielőtt komolyabb összeget fizetnél egy dobozos európai példányért.

A Nintendo megoldása: A 10NES chip és a régiózár

Az összeomlást követően az amerikai kiskereskedők elzárkóztak mindentől, ami videojáték-konzolra hasonlított. A Nintendo ezt a megbélyegzést úgy játszotta ki, hogy a sikeres japán Famicom konzolját a nyugati piacokra teljesen átnevezve, Nintendo Entertainment System (NES) néven vezette be. Azzal, hogy a konzol mellé csomagolták a R.O.B. (Robotic Operating Buddy) kiegészítőt és a Zapper fénypuskát, a Nintendónak sikerült a NES-t csúcskategóriás interaktív játéknak álcáznia.

Hogy elkerüljék a licenc nélküli, silány játékok áradatát, ami az Atarit tönkretette, a Nintendo szigorú licencelési rendszert vezetett be. E stratégia központi eleme a 10NES biztonsági chip (lockout chip) volt. Ez a saját fejlesztésű hardveres azonosítás garantálta, hogy kizárólag a hivatalosan licencelt, Nintendo által gyártott kazetták induljanak el a konzolon. Ha egy kiadó játékot akart megjelentetni NES-re, fizetnie kellett a Nintendónak a kazetták legyártásáért, és szigorúan korlátozták az évente kiadható játékaik számát is.

Sajnos ez a krach elleni óvintézkedés a mai napig kísérti az európai gyűjtőket. A Nintendo a 10NES chip segítségével két különálló, egymással inkompatibilis régióra osztotta a PAL piacot: a PAL-A (Egyesült Királyság, Olaszország és Ausztrália) és a PAL-B (Európa többi része, beleértve Franciaországot, Németországot és Spanyolországot) zónákra. Egy PAL-A kazetta végtelenül villogó piros LED-et eredményez egy PAL-B konzolon, és fordítva, így a játék játszhatatlanná válik.

Szerencsére létezik egy végleges hardveres megoldás. A 10NES lockout chip kiiktatása (bypass) abból áll, hogy a konzol szétszerelése után megkeressük az alaplapon a CIC chipet, és óvatosan elvágjuk a 4-es lábát. Ez az egyszerű módosítás teljesen kiiktatja a régiós korlátozást. Amint a 4-es láb elvágásra és leföldelésre kerül, a konzol gond nélkül lejátssza a PAL-A, PAL-B és akár az NTSC kazettákat is, egyúttal végleg megszünteti a bizonytalan biztonsági azonosítás miatt villogó piros LED hírhedt hibáját.

GYIK

Érintette az 1983-as videojáték-piaci összeomlás Európát?

Nem, Európa nagyrészt elkerülte a konzolpiac összeomlását, mivel a játékosok már korábban átálltak a megfizethető mikroszámítógépekre, mint a ZX Spectrum és a Commodore 64. Ezek a rendszerek a drága ROM-kazetták helyett olcsó magnókazettákat használtak, ami teljesen megóvta az európai piacot azoktól a súlyos készlet- és gyártási kockázatoktól, amelyek tönkretették az észak-amerikai iparágat.

Ritkának számítanak ma az Atari 2600 E.T. kazetták?

A híres sivatagi elásás ellenére az E.T. the Extra-Terrestrial kifejezetten gyakori, és doboz nélkül olcsón beszerezhető, mivel az Atari több millió példányt gyártott belőle. A jó állapotú dobozos (CIB) példányok a történelmi hírhedtségük miatt némi felárat képviselnek, de a gyűjtők körében nem számítanak ritkaságnak.

Mi okozta az 1983-as videojáték-piaci összeomlást?

A piacot elárasztotta a túl sok inkompatibilis konzol, valamint a gyenge minőségű, licenc nélküli játékok tömege, ami a vásárlói bizalom drasztikus elvesztéséhez vezetett. Az eladhatatlan készletek kisöprése érdekében a kereskedők hatalmas akciókat hirdettek, ez az árzuhanás pedig csődbe vitte a minőségi fejlesztőket, akik már nem tudták teljes áron értékesíteni játékaikat.

Hogyan hozta helyre a Nintendo a videojáték-ipart az összeomlás után?

A Nintendo szigorú licencelési programot és a 10NES hardveres biztonsági chipet vezette be annak érdekében, hogy kizárólag a jóváhagyott, minőségi játékok fussanak a NES-en. Emellett a konzolt úgy tervezték át, hogy egy videómagnóra (VCR) hasonlítson, és olyan kiegészítőkkel dobták piacra, mint a R.O.B., ezzel meggyőzve az óvatos kereskedőket arról, hogy egy interaktív játékról, nem pedig egy hagyományos videojáték-konzolról van szó.

Összegzés

Az 1983-as videojáték-piaci összeomlás a szórakoztatóipar történetének egyik legfontosabb fordulópontja maradt, amely alapjaiban alakította át a hardvergyártást, a szoftverlicencelést és a játékok megőrzését. A kazettákról a szalagos adathordozókra való átállás, a sivatagi lerakó valósága és a régiózáras chipek bevezetésének megértése segít abban, hogy sokkal tudatosabb döntéseket hozz a gyűjteményed bővítésekor. A RetroBroker kínálatában rendszeresen teszteljük és ellenőrizzük a második generációs készletünk minden darabjának régiókompatibilitását, így biztos lehetsz benne, hogy a kiválasztott klasszikus kazetta gond nélkül elindul a gyerekkori konzolodon.